A látható és láthatatlan világ egyetlen törvényszerűségnek, az Egy Törvényeinek van alárendelve. S mint ilyen, a Létezéstől az Életen át, az "élettelen" világ, az Anyagig, mindenhol megtalálható.

A kémiai elemek előfordulása, fejlődésének egymást követő sorozata, a hangok kialakulása a világban, a színek eredete és formák geometriájának leképződése, a bolygók és elektronpályák létrejötte, a tóba dobott kavics hullámmozgása, belélegzés, kilégzés egyazon gondolat által vezéreltek.
Periódusos rendszerbe fogható minden, ami megfigyelhető. Ezúttal, létének változásai is nyomon követhetők.

A táblázat, az első oszlopa, a Napkohó szintje, amely a Fény evilági evolúciójával foglalkozik.

Az elemek, a H 1 atommal kezdenek, és az Fr 87-tel végződnek.
Egyetlen mag körül, elektronhéjhoz a H (hidrogén) 1-nél kezdődve, a Fr 87-tel (francium), a 7-es energiaszintű pályán zárul.

Itt, a fény elsődleges megjelenítőjét, a Napot vizsgáljuk. A kozmosz rezgésképének állóhullámából, a "semmiből" itt lett valami, a hidrogén. Valamennyi elem ebből származik. A hidrogén, az anyag ősapja-anyja. Egy proton a magban, egy elektron a héjon.

A napkohóban, az átalakuló gáz lecsapódó harmatából képződnek a többiek.
Meglehet, hogy a héliumon túli, további nemesgázok, más, korábban létező világok maradékai is.

A hatodik elektronhéj pálya, kiemelt fontosságú, mert a tökéletesség száma.
A teremtett egység, ebben a hatszintű erő és tulajdonság együttessel építette fel a LÉT-világot. (lásd: Uranosz élete.)

A világ viszont egy nyitott rendszer is, mert mozgás, fejlődés is egyben.
A 7, a HETEDIK az, amely új típusú létezést, ÉL-etet teremt.

Az elektronhéjak száma megmutatja, hogy hány világkorszakot élt meg a hidrogén a Napban, teremtése óta. Ez a függőleges, lefelé tartó haladás, a Tudás iránya.

A másik mozgásirány a rendszerben, az iménti függőlegesre, a merőleges irány, ez a Tapasztalás iránya. A tapasztalás, pedig egyre eltávolít (eleinte!) az erőközponttól. A vízszintes távolodás, több erő istenítésével történik.
Ezt mutatja a periódusos rendszer függőleges oszlopa.

A második, Merkúr oszlopán már a Be 4, a legelső elem. Az anyagelvűség ideája. A Vénusz harmadikban, a B, a bór. Ez már öt Őselemet, mint őserőt képes magába vonni.

Felügyeletüket, a kettes (nap)rendszer végzi el. A táblázat második, függőleges oszlopa azt jelenti, hogy két hidrogént köt, pontosabban két hidrogént képes felügyelni, míg a III-VIII-ig, 3-8 hidrogén egyenértékkel, vezérlő elvvel képes együttműködni.

A 2 * 4 = 8. pálya a leginkább anyagias, eltávolodó a teremtő fényétől.
Egyben szövetség, a négy őserő kettős rendszerének összekapcsolása is.
A IX. pálya, a halogének oszlopa, amelyek nőies, légies kiegészítői lesznek, a kemény, férfias, jang erejű VIII. oszlopú vaskalapos elemtársadalomnak.
Ők, a kiválók, azaz a kiválasztottak, egy más típusú életforma csíráinak szülői.

A Föld a kiteljesült, beérlelt tapasztalás színhelye. A szén alapú élet színháza. C6. A négy vegyérték, a Négy Őselemmel való összekapcsolódás lehetősége.

A középtől kiáradó és a visszatérő szellemi impulzusok otthona.
Ezért is fontos, kiemelkedő a földi élet és a Tudat ténykedése. Az anyag, valamint a földi élet egyaránt további tapasztalásoknak, az 5-8-ig központú mag létrehozásának irányába, illetve további korszakok által, függőleges fejlődési irányban, a Tudás útja előtt is nyitva áll.

A Tudás és a világkorszakok, a függőleges pályák, az elektronhéjak gyarapodásával mérhető a Földön a C-től a Ku-ig (Kurcsatovium, mesterségesen előállított elem.). Az itt élő létforma, azaz az ember, képes volt a meglévő lehetőségek helyén, a táblázat hetedik szintjén, anyagot létrehozni.

A korszakok besorolása, merőben új szemléletmód miatt, nem követi a csillagászati és geológiai kategóriákat, azonban az összefüggések sokkal szélesebb körben lettek besorolva.

A fő korszakokon belül alkorszakok is létrejönnek, három, illetve négy kisciklusként. Ez alól csak a Teremtők kora a kivétel. Ugyanis itt nincs igazi idő. A kiskorszakok, magukon viselik a fő irányvonal elveit és nevét.
Az emberi szellem sokszor, sok módon, számos létformában tette próbára önmagát. Ezért több Mú, többszörös Atlanti civilizáció létezett.

ISTENIDŐ KORA, AZ ŐS MÚ KORSZAK, a legősibb gondolatformák kora.
A Teremtők kora, Világfelügyelők, a központi MAG erői. Az Ősanya kiáradása. Megtestesítői, az Égi Szárnyas Lények, a Szárnyas Napkorong.

A Tudás fókusza, az Éter erőit figyeli.
Ekkor alakultak ki a bolygórendszerek, ekkor válik ki az őslégkörből az élet csírája. Az életfeltétel megjelenése magában rejti a megvalósulást. Az időszak a legkezdetlegesebb fehérjék élő módon való szaporodásáig tart. Megjelennek az első teremtmények.

ŐSKOR. ŐS LEMÚRIA KORA. Kezdetleges életformák kialakulása, 3 milliárd éven keresztül! Három alciklussal rendelkezik. Ez a szénkorszak.
Megkezdődik a szén megkötése, szerves és szervetlen formájában. Kialakul az oxigénnel feldúsult légkör úgy fél milliárd éve.

Ős páfrányok, nyitvatermők, kezdetleges, ám célszerűen tökéletes állati létformák megjelenése 350 millió éve, a szárazföld benépesedésének időszaka. Ez az őskor, a kettéváló világ.

A Félistenek kora. Felügyelők, a Tau- Ceti-ről. Megtestesítői, a Halemberek Zéták, vagy ma, a cetek. A tudás fókusza, a vízre irányul.
Az a megszilárduló egyéniség, a szilárd én kialakulása, eszköz nélküli tudat diadala. Befejeződése, kozmikus események következtében, hatalmas kihalási periódussal történt. De megerősödött, változott az újabb korszak élővilága.

KÖZÉPKOR, ATLANTISZ, az elkülönülés kora. A szilícium kor.
Az istenember kora. A felügyelő eszméje, az ORION-ról, Szíriuszról származik. Megtestesítői, a szíriuszi szauruszok. A tudás fókusza az anyag és a Föld.

A Mú, Lemúria Atlantisz típusú teremtések, folyamatosan váltogatják egymást, mind itt a Földön, mind pedig a Világegyetem különböző szintjein, így a nevezett korszakváltások, mint archetípusos, univerzális változások egymásutánisága. (Valójában kozmikus hatások következményei voltak a nagy változások a Földön. Eddig már öt óriási méretű kihalási korszak volt, de az élet újra utat talált. Mindig újabb szabályok íródtak. Elvileg kifejlődhettek szuperkultúrák minden főbb korszakban. Idejük is lehetett rá bőven. Ám mi csak egyetlen formát és fajt tartunk értelmes-érdemesnek, az embert.)

A Föld szárazulatai több hullámban széjjel, illetve összeállnak. A mai évtől visszaszámolva, 225 millió éve, másodjára záródnak össze a szárazföldek. Ezt Pangea II.-nek hívják a geológusok.

A maitól számítva néhány tízmillió év múlva, ismét egymáshoz torlódnak, nagyobb egységgé állnak össze. Tehát az egymáshoz való közeledés időszakát éljük.

Egy sokmillió éves nagyságrendű korokban több - kisebb horderejű változási rendszer is-, szintén megfigyelhető. De bármilyen furcsa, csak a megfigyelés finomságán múlik, hogy észrevegyük, hogy a spirituális, az anyagelvű, valamint a vegyes korszakok mintáit, biológiai, társadalmi, vagy akár egyéni, napi szinten is tapasztaljuk. Napi szinten akár időjárási tényezőknek látjuk őket, vagy a napi döntéseink eredői, ezek az ősminták. Az Univerzum teremtő mintái kihatnak mindennapi életünkre. Így működik a fraktálos és holografikus szerveződés. Ez alól nincs kibúvó!

Ebben a korban megismerkedik az itt élő intelligencia a saját teremtő erejével. A kövek és kristályok titkainak legnagyobb mértékű megértésének kora. A hihetetlen kőkori építések időszaka. A tudomány a kristályerőket új, szokatlan módon alkalmazásba vonja. A rezonanciák megismerésének fénykora. Itt a Négy Őserő különböző természetet biztosít a szervetlen kristályoknak.

Tűz, Víz, Levegő, Föld. Egymásba alakítható erők, mágikus képességekkel ruházzák fel az alkalmazójukat. Az építészet csupán mágikus ujjgyakorlat számukra.A Kőkor, az ie. 11652-ben történt, kozmikus esemény okozta árhullámmal záródott le.
Periódusos rendszerben a helye, IV. oszlop, 3. Sor. A Si14.

A TITÁN KOR. A negyedik sor a periódusos rendszerben, Ti 22. a Titán-kor.
Az Emberi-titán kora. Főfelügyelői, a Mag népe, Madar-emberek, Turulok.

A repülés eszméjének feléledése. Az anyag és a saját benső titkaink megismerése. A tudás fókusza az ég, a világűr. Ókori csillagászat bölcselete.

A fémek legnagyszerűbb tulajdonságainak használata. A természet négy Őselemének tudása itt elérhető. Föld, Víz, Tűz, Levegő. Levegőnél nehezebb tárgyak repülnek. Egyetlen elemi anyagot is képesek leszünk, a Négy Őselem segítségével kemény anyagivá tenni, de akár folyékony, vagy gőz állapotban is tudjuk használni. És persze végül felszabadítjuk a Tüzet, atommáglyákat rakunk.

Ha megismertük az anyag titkait, tetszőlegesen képesek leszünk belső szerkezetüket megváltoztatni. Mindennapossá válik az eltagadott alkímia. Csak tudományos fők, technikai háttérrel fogják azt alkalmazni. Nemcsak ólomból, de káliumból, majd később nátriumból is képesek leszünk aranyat előállítani.

Elődeink hulladékhegyeit is le tudjuk majd szelíd, nem szennyező anyagokká bontani.
A periódusos rendszer két lehetőséget tár fel az emberiség jövője előtt. Az egyiket, a titáncsoport fémjei jelenítik meg, míg a másikat az óncsoport tagjai.

1. A titáncsoport, kemény, kitűnő ötvöző anyagokból áll. Kicsiny mennyiségük is jelentősen megnöveli a vasötvözetek kopásállóságát, keménységét.
Akár egy jól működő társadalom modellje is lehetne, melyben egy kicsiny, elkötelezett mag a nagy egészbe beolvadva újszerű, sokoldalúan használható, minőségileg jobb végterméket ád.
A titáncsoport végül "megszüli" a saját tapasztalatainak végtermékét, a sugárzó anyagot (Kurcsatóvium, Ku.104, az ember által megalkotott, mesterséges elem).

2. Az óncsoport. A másik út. A sort a germánium Ge. kezdi. Mai technikánk szinte nélkülözhetetlen fémje, hiszen a számítógépipar a legnagyobb felhasználója, mert félvezetőket gyárt belőle. E sorok is az óncsoport közreműködésével jöhettek létre. Vagy korhűen fogalmazva; e sorok nem jöhettek volna létre, ha nincs a germánium. Ez volt a reklám helye.
Ám ha mindenben a számítógépekre támaszkodunk, elszámítjuk magunkat.
A félvezetők, végül félre-vezetőkké válhatnak, vagy, mint sci-fi szerzők írják, akár vezetőkké válhatnak! Az egyoldalúság elvezethet az ólomkorig, avagy álomkórig. Az ólom a lelassulás, a megcsömörlés, a fényt és sugárzást magától távoltartó, lelketlenné váló világ szimbóluma.
E korszak mindenképpen meghozza a hőn állított terraformálást, új lakóhelyek kialakítását, a kirajzást a Világűrbe.
Hogy ezt a kirajzást értelemmel, lélekkel és a Kozmikus Tudással karöltve tesszük, titánok-ként, vagy kényszerű, szörnyű megrázkódtatásként éljük-e meg, mozdíthatatlanul ragaszkodva megrögzült szokásainkhoz, ó-lomban elmélyülve, álomban tesszük? Az, mindenkori döntéseinktől függ.
Ez viszont a Vízöntő korszak nagy áldását, a párhuzamos életsíkok létrejöttének lehetőségét tárja elénk.

Mivel ezen korokból több-kevesebb írott és beszélt emlékünk van, jól nyomon követhetőek a kisebb változások, mint alkorszakok alárendeltjei, a világhónapokból alkotott évszakok.

Őskor, Ősközösség, ősvallás, a Mú kora legmagasabb és legkisebb szellemi szintű tudás, legalacsonyabb szintű technikai segítséggel.
Tavasz eleje, a Tudás magjainak elvetése és a csírázás időszaka.
Kőkor, a Lemúria, a világ behajózásának időszaka, id. e. 5000 körülig. A világ népeinek kettészakadása. A nyelvek kiválása az ősnyelvből. A háborúzások kezdete.

Tavasz vége, nyár eleje, amikor a tudás szárba szökken és megjelenik a tudatlanság gyomja.
Középidő, ténylegesen az ókor: Atlantiszi ismeretek felélesztése, a fáraók fénykora. A kő használatának magasiskolája. A szellemi ismeretek lassú elfeledése. A Tudást, egyre kisebb csoport kezdi birtokolni.
Eljött a nyár vége, megjelent az Arató. A haszontalan kivettetik, a nemes pedig betakarításra, mag-tárba kerül.

Újkor, egyik változat: (Titánok kora) a fémek használatba vételének és a tömegek elbutulásának kezdete. A Világévben, ez az ősz időszaka.
Kiváltak a tömegből a mágusok, tudós papok. Szűk, megközelíthetetlen kasztot alkotva őrizték a Tudás hűlő hamvait, a titánkor végéig. Ők az eljövendő vetőmag őrzői.

Ma ők a vezető tudósok, korszakalkotó zenészek, egyes egyházi és állami vezetők, vagy elvonult remeték. Megalkotják a jövő tudományát, széleskörű iskolázottságot és a jövő vallását.
Kivezetik az emberiséget a szellemi sötétségből és a Földről is, testét pedig eljuttatják a Világűrbe. Velük lesznek az új magvetők.

Újkor, második változat: az ó-lomhoz kötődők korának végső periódusa.
Az itt maradók hibernált lelkű világa. Természeti csapások miatti kihalások időszaka. A faj túléli, de elveszíti minden sallangját. Beköszönt a kőkorszak. Akik megtanulnak a Tudásra rákapcsolódni, kultúrát fognak ismét építeni. Akik az ösztönük szerint élnek majd, azok ösztönlényekké, igazi ősemberré válnak.

Ebben a mai korban legtöbben a telet, a Fény hiányát érzékelik. Sokan, sokak helyett is, a korábban felhalmozott eredő tudáskészletet, ősi hitünket, valamint földi javainkat rabolják ki. Szavaikkal, érzéseikkel úgy szennyezve be elődeink örökét, mint egér teszi azt az éléskamrában az ürülékével.
Nem kevesen pedig szárazon tartják, óvják a vető-mag-ot.

Még két fő korszak van a beteljesülésig, az elsőben belakjuk a Naprendszert, majd a második nagy korszakban kilépünk a "nagy ismeretlenbe", kolóniákat létesítünk a galaxisunkban.
Ekkor, és csak is ekkor találkozunk egyenrangú félként a mai felügyelőinkkel.

A FÉNYKOR, A NAGY MŰ megalkotása. A végső egyesülés. Fénnyé válás.
A Csillagember korszaka. A Tudás fókusza és forrása az ÉN.
Az ÉN-OK kora. A Teremtés eszméjének beteljesítése. A Világteremtő és a Világfelügyelő egysége.

Bármily meglepő, az ember (is, mint eddig minden elődje) eljut a Tér és Idő Lovagja címtől a Téridő-Teremtő síkig. Sorsunk a bennünk lévő őrlángba van beleírva. A teljes felelősség, a teljes és korlátlan tudás, a kiszámítható siker elkerülhetetlen!

Addig viszont élhetjük életünket "nem tudom, nem értem" érzéssel is, vagy elébe menve, a megértés, a megtérés állapotán át, párhuzamos valóságok bolygóiról, az eljövendő korok új teremtőit eszméinkkel támogatjuk.

 

ISTI. 2006. 02. 01.

 

 

Utolsó frissítés dátuma: 2006 március 01.